Az Iharos Vadásztársaság (a továbbiakban: Vt.) 2006-ban alakult. Jelenlegi taglétszám: 24 fő. Törökbálinti székhellyel működik. A Vt. tagjai Biatorbágy, Sóskút, Törökbálint, Érd és Budaörs településen élő természetes személyek, akik saját földtulajdonosi jogon, vagy földtulajdonosi meghatalmazás alapján gyakorolják a vadászati jogot. A tagok a Vt. tevékenységét (alaptevékenysége a vadászat-vadgazdálkodás szervezése) a tagdíj megfizetésén felül társadalmi munkával is elősegítik.

A Vt. működésének gazdasági hátterét a tagok által fizetett tagdíj, valamint lőtt vad értékesítés és bérvadásztatásból származó bevétel fedezi. Egy fő főállású hivatásos vadászt foglalkoztat, egy terepjáró gépkocsit üzemeltet. A vadgazdálkodási berendezések létesítéséhez, valamint a vad etetéséhez szükséges forrásokat a Vt. a saját költségvetése terhére biztosítja.

A Vt. minden vadászattal kapcsolatos szakmai szervezetnek tagja. A Vt. vadászati tevékenységét a Pest Vármegyei Kormányhivatal Vadászati és Halászati Osztálya által határozatban foglalt éves vadgazdálkodási terv alapján végzi. E határozat tartalmazza a vadászati év során elejthető/elejtendő vadfajok nemét, egyedszámát. A vaddisznó vonatkozásában minden évben túlteljesítjük a tervet.

 

A Vt. vadászterület határleírása: Az M1 és M7-es autópálya csomópontjától az Ml-es autópálya Biatorbágy - Páty összekötő út

kereszteződéséig. lnnen déli irányban Biatorbágy - Páty összekötő út a vasút kereszteződéséig. A vasút vonalán a halastó magasságában a a 3-as 4-es halastótó gátjáig.

lnnen nyugatra a 3-as 4-es halastó gátján a 4-es tó széléig (földút).

lnnen észak-nyugatra a 4-es tó partján a Füzes-patakig, A Füzespatakon a megyehatárt jelző fasorig.

lnnen Pest -Fejér megyei határon délnek a Biatorbágy 0190/16 hrsz-ú tábla D-i széléig,

Azon a 0190154 hrsz-ú útig, majd azon keresztül a 0189 hrsz-ú úton a 0185

hrsz-ú útig. Azon a 0183 hrsz-ú útig, majd azon a biatorbágyi zártkertekig. A zártkertek határa mentén a Biatorbágy-Sóskút közigazgatási határig. Azon a Sóskút 0136112 hrsz-ú útig.

Majd a Sóskút 0136112, a o137, a 0í43, és a 016í rendszeresen használt hrsz-ú földúton halad a Benta- patak hídjáig.

A hídtól Észak_keletre a Biatorbágy-Sóskút összekötő útig, innen délnek a Sóskúti úton az M7-es autópályáig. Az M7-es autópályán az Ml és M7-es autópálya csomópontjáig.

A vadászterület földhivatali adatok alapján becsült mérete: 3962 ha

Ez a terület tartalmazza Biatorbágy, Törökbálint, Érd, Sóskút egy részének 0-ás hrsz-u külterületeit), a vadászható külterületeket.

A Vt.-nek vadászati lehetősége kizárólag a külterületi ingatlanokon van, a zártkertek, lakott területek nem tartoznak a vadászható területek közé. A Vadászati Törvény tiltja ezeken a területeken a vadászatot, itt vadászni csak indokolt esetben, előzetes rendőrségi engedély birtokában – és annak megfelelően – szabad (és nem utolsósorban annak a vadásznak, aki az ezzel járó fokozott balesetveszélyt vállalja!).

A Vt. tagjai vadászati-vadgazdálkodási tevékenységüket egyéni nagyvadvadászattal, a Vt. által szervezett társas apróvad vadászattal, valamint kötelezően elrendelt vadkár-elhárító vadászattal gyakorolják. A kötelező vadkár-elhárító vadászat a vetési időszaktól kezdődően a betakarítási időszak végig van elrendelve. A Vt. tagjai a vadkárelhárító vadászaton minden nap a szükség szerinti létszámmal kötelezően és célirányosan vesznek részt. A vadkárelhárítás helyének meghatározását a Vt. szakmai vezetése végzi a saját tapasztalton alapuló területbejárás, illetve az ingatlantulajdonosok jelzései alapján.

A Vt. a vadászterületén vadkárenyhítés céljából vadföldeket művel, egész évben több mint 25 db etető- itató és sózó helyeket, dagonyákat üzemeltet. Az etetőhelyek heti kétszeres rendszerességgel vannak feltöltve szemes, alkalmanként szálas takarmánnyal.

Ezen felül a Vt. éves szinten több alkalommal rendez szőrmés és szárnyas kártevők gyérítését célzó társasvadászatot. A vadászati Hatóság által engedélyezve több élve fogó csapdát üzemeltet.

Rendszeresen ellenőrzi területéhez tartozó autópálya kerítéseket, hiányosság esetén értesíti az üzemeltetőt. Ennek az intézkedésnek köszönhetően nagymértékben csökkent a Vt. területéhez tartozó autópályákon a vad-gépjármű ütközések száma.

A privatizáció következményeképp megváltozott birtokviszonyok miatt felszaporodtak a külterületi hobbi állattartó telepek- területek, melyek bekerítésre kerültek. Megnövekedett a zárkertekben életvitelszerűen élők száma, ugyanakkor megszaporodtak az elvadult- elgazosúlt- be erdősült zártkerti ingatlanok, mely kiváló táplálkozási- és búvóhelyet biztosít a rendkívüli alkalmazkodó képességgel rendelkező vadak számára.

Ezen felül a törvényi rendelkezés megengedővé teszi, hogy a környező állami- és magánerdőkben nagy létszámú szabadidős sport rendezvényeket tartsanak, rendszeresek a 30-200 fővel rendezett air-soft tevékenység, tájfutó versenyek. Sajnos ezeket a tevékenységeket 0-24 óra között végzik, nem csak a kijelölt utakat használják, hanem ez erdő egész területét. Ezen túl kerékpárosok, motorosok, quadosok, rendszám nélküli terepjárósok zavarják a vad nyugalmát. A fent felsorolt környezeti terhelések miatt a vad évszázadok óta megszokott élőhelye zaklatottá vált, olyan helyeken is megjelenik ahol korábban nem észlelték a jelenlétét.

A vadászat, a vad tulajdonjoga és vadkár kérdéseit az 1996. évi LV. törvény, illetve annak

végrehajtási rendelete a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (továbbiakban Vtv.) szabályozza. A

hivatkozott jogszabály szerint a vad állami tulajdon és csak az elejtéssel, elhullással kerül a helyi, vagy legközelebbi vadászatra jogosult tulajdonába. A vadászatra jogosult csak vadászterületén és csak a jogszabályban írt esetekben tartozik a tulajdonos állam helyett és

csak a jogszabályban rögzített esetekben tartozik a tulajdonos helyett kártérítési felelősséggel. Tehát a vadászok nem felelnek a vad által okozott minden kártételért.

 

 

A vadászok kártérítési kötelezettsége:

– Területileg lehatárolt, csak a vadászterület részeként vadászható külterületekre terjed ki.

Külterületen is csak a szántó, gyümölcsös és erdőművelési ágakra vonatkozik, gyepekre,

árkokra egyéb művelési ágakra nem.

-Nem vadászható külterület továbbá a nem mező-, erdő vagy a vadgazdálkodási célból bekerített hely; a lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan; a tanya, major, temető; a közút, továbbá vasút.

– A károsító vad fajaiban és kárformákban is korlátozott. Csak a gímszarvas, vaddisznó, őz

táplálkozása, taposása, túrása, törése és a nyúl rágása által okozott kárra vonatkozik. Így a

vadászok nem térítenek vadkárt, a róka, a vadludak, varjak, seregély és egyéb állatok

kártételei után.

– A károsított növénykultúrák fajtáiban korlátozott. Csak gabonafélék, kukorica, burgonya,

napraforgó, borsó, szója, szőlő és gyümölcsök terményeire igényelhető. Így pl. zöldségekre,

eperre, babra nem.

– Időben behatárolt, csak a termésidőszakban lehet igényelni.

– Csak a terméskieséssel okozott kár mértékének 95%-áig terjedhet.

– A tulajdonossal megosztott kárenyhítési kötelezettség alapján általában a kártérítés 50%

mértékében szokott teljesülni. A tulajdonostól minimálisan elvárt kárenyhítés a vadászati

tevékenység tűrése és elősegítése, a kárveszélyes növények vetésének előjelzése.

A vadászok megtérítik a mozgásukkal, vad elejtéssel okozott károkat is, amennyiben ez

előfordul.

A Vtv. állapít meg kárfelelősséget a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül

másnak okozott kár esetében is a vadkár fejezete alatt a következők szerint: „A jogosult a Polgári

Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles

megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak

okozott kárt.” A PTK szerinti azonban a kártérítési kötelezettség alól mentesül a fokozott

veszéllyel járó tevékenységet folytató, ha a kár nem volt elhárítható. A fentiek alapján vadkár, illetve a vadászok által térítendő egyéb károkozás is csak vadászterületen keletkezhet, mivel a vadászterület részét nem képező területeken lévő vad vadászatára senki sem jogosult, így e területeken a jogosult fogalma nem értelmezhető. Vadászterületén kívül a jogosult nem vadászhat, így a vad károkozását is csak vadászterületén tudja elhárítani.

A vadkár megállapítása

A védekezés lehetőségeiről:

– Vadriasztó szerek: sokféle létezik, általában hatásuk rövid távú, szaghatáson alapuló.

Egyedül a rügyrágás elleni használt Cervacol ami erdészeti kultúrákban jól bevált. Házilagos

kivitelezésben érdemes lehet próbálkozni még öblítőszeres víz és emberi haj csomagok 5-7

méteres távolságban való kihelyezésével a védendő kultúrák határán, melyek szaga gyakran

el tudja riasztani az arra tévedő vadat.

– Kerítések: a normál kerítésfonat, illetve az olcsó vékony szálú „vadvédelmi kerítés” a

vaddisznó mozgását nem gátolja, csak az őz és megfelelő magasság esetén (~1,8 m) a

szarvas ellen véd. A szögesdrót és az elöregedett, nem folytonos kerítések semmiféle vad

elleni védelmet nem nyújtanak. Az új és jó minőségű normál kerítésfonatokon is lyukat

tudnak ütni a vaddisznók, mely lyukakon aztán már az őzek és más vad is átjut. Tökéletes

megoldás vad ellen a feszített, csúszásmentes csomózású vadhálóból készült fa oszlopos

kerítés, de ennek 2.500.- Ft/fm körüli a bekerülési költsége (oszloppal, kivitelezéssel). Ha

van meglévő drótkerítés és csak a vaddisznók ellen kell azt megerősíteni, úgy a táblás

betonvas térháló 50 cm széles csíkokra vágott elemei nyújtanak tökéletes megoldást 200

Ft/fm bekerülési költséggel.

A fentiekben leírtak alapján, külterületi ( „0-ás……” hrsz) területeken vadkár észlelése esetén mindképpen szükséges Vt. írásbeli értesítése az ingatlan tulajdonos nevével, címével telefonos elérhetőségével, az ingatlan beazonosítására alkalmas adatok valamint az észlelt vadkár részletes leírásának, nagyságának megadásával.

Az észlelt vadkárról írásbeli bejelentés tehető:

• Iharos Vadásztársaság 2045 Törökbálint Kazinczy u 54.

• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre ,vagy az oldalon található Vadkárbejelentő űrlapon

Eddig is a szabályosan bejelentett vadkárokat a vadásztársaság záros határidőn belül kivizsgálta, és ezután is kivizsgálja és amennyiben jogos, gondoskodik a kártérítésről.

Külön említést érdemel egyes kutyatulajdonosok viselkedése, akik figyelmen kívül hagyják az új ebtartási törvényt. Nincsenek tisztában a póráz nélkül akár csak néhány 10 méterre elkóboroló házi kedvenc által a vadban okozott kárról, illetve milyen vadról háziállatra, illetve emberre veszélyes kórokozókat szedhet össze, melyet gyanútlanul terjeszt a családban. Amikor a területen járó vadász az ilyen kutyatulajdonossal találkozik, és figyelmezteti a törvényi előírások betartására, azt ne személyes támadásnak tekintse, minősíthetetlen hangnemű válaszok adásával, hanem jóindulatú figyelmeztetésnek.

Előfordult olyan eset is, hogy a vadászterületen törvényesen elhelyezett élve fogó csapdáinkat ismeretlenek több alkalommal megrongálták.

Szeretném végül felhívni a T. Polgárok figyelmét, hogy a vadászati törvény értelmében a vad az állam tulajdona, az elejtéssel a vadászatra jogosított tulajdonába megy át. Ennek értelmében a vadnak a vadászatra jogosítottan kívül bárki által történő elfogása, elejtése (pl.: hurkozás) büntetendő cselekmény, orvvadászatnak minősül, a törvény letöltendő börtönbüntetéssel sújtja.

Reméljük, hogy jelen információnk segítséget nyújtunk a vadkárral kapcsolatos ügyintézésben, a gyors információ birtokában enyhíteni tudjuk a vadkár nagyságát.

Törökbálint, 2025. június 1.

Tisztelettel:

Mayer József